Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Pontyok a nádlevelek árnyékából

Kálló Kornél - 2018. 05. 03. 00:00:00
Pontyok a nádlevelek árnyékából

Bár köztudott, hogy a halak előszeretettel tartózkodnak a partszéli, vízinövényekkel, náddal tarkított szélvizekben, azonban a horgászok zöme csak keveset horgászik ide, mert inkább a nyílt vizet részesítik előnyben, pedig, ahol élelem és búvóhely is található egyszerre, ott bizony halak is laknak.

A vizek intenzív horgászatával és az így kialakult egyre csak növekvő nyomással nagyon nehezen birkóznak meg a halak, így minden talpalatti búvóhely és akadó szerepe hatványozottan felértékelődik a számukra. Nekünk, horgászoknak pedig illik utánuk mennünk a zsákmány érdekében. Ha az adott vízen ez egy markáns törés, gödör, vagy éppen a hínaras, esetleg a nádas széle, akkor oda kell horgászni, nincs mese! Egyre több olyan vízen szereztem tapasztalatot, ahol a szemközti nádas volt az a hely, ami a halakat rejti. Persze ezt nem könnyű meghorgászni a beakadás fokozott veszélye miatt, azonban van olyan módszer, amivel csökkenteni tudjuk a kockázatot, ez pedig nem más, mint a method. A kosárnyi etetőanyagban elrejtett horogcsalival szinte a nád alá is be tudunk dobni, míg egy hosszú előkés feederrel, netán egy úszós szerelékkel ez szinte lehetetlen. Na de miért is olyan fontos ennyire közel dobni a nádhoz?! Mert sok esetben a halak ezt a biztonságot és egyben táplálékoz adó pár méternyi sávot egyszerűen nem hajlandók elhagyni. Ha jobban belegondolunk a rothadó nádlevelek közt tenyésző szúnyoglárva, illetve más egyéb állati eredetű táplálék valóban kiváló haltartó hely.


Az első pontyom a túloldali nádas elől

Viszont, ha a halak nem jönnek ki onnan, akkor nekünk kell oda bemenni, azaz bejuttatni a csalit és a horgot. A fentebb már említett method módszer erre kiváló megoldást nyújt. Egy délelőtti horgászatot választottam a módszer bemutatására a közelben található két hektáros tavon. Mivel a víz a legszélesebb pontján sem éri el a 40 métert, így elegendő volt a 360-as Tubertini EA Method Carp Feeder botot magammal vinnem. Ez a bot a maga 30-100 grammos dobósúlyával már ideális a nagyhalakhoz is, azonban mégis kellően finom pálca. Túlságosan lágy, gyenge botot nem érdemes ilyen helyzetben választani, mert a nád takarásából ki kell fordítani a megakasztott halat, ami nem feltétlenül az aprajából való. Az EA feederbotra egy Tubertini Vertigo 5500-as orsót tettem, amivel kiváló párost alkotnak, a Vertigo dobjára 0,22-es Tubertini Gorilla Feeder zsinór került 0,18-as fonott dobóelőkével.  


Az Erdei Attila által kifejlesztett  Tubertini EA Method Carp Feeder botcsalád három tagból áll,
így megtalálható benne a 3,60 m, a 3,90 m és a leghoszabb 4,20 m-es változat is.


A Vertigo 5500-as orsó hamar a kedvencemmé vált, hisz a precíz, pontos futása mellett hibátlan fékkel rendelkezik.


A Gorilla Feeder zsinór az egyik legjobb minőségű feederzsinór a piacon.

A szerelékem lelke egy 30 grammos method feederkosár, amely talán kicsinek tűnhet, de nem érdemes erre a távolságra túlságosan nagy súlyt választani, mert azzal csak feleslegesen csobognánk. A kosarat megütköztetem felülről egy gumistopperrel, így az szinte fix, aminek az önakasztás miatt van fontos szerepe. Előkének ezúttal szintén fonott zsinórt választottam 0,10-es méretben, amelyre egy Tubertini 881 típusú horgot kötöttem 10-es méretben. A csali rögzítésére csalitüskét választottam, mert a számomra favorizált kisméretű Serie Walter Wafter csalikat így a legkönnyebb rögzíteni. A négyféle ízesítés közül, amelyek az eper, az ananász, a narancs és a vajsav, én ezúttal az egyedüli büdös vonalat, a hófehér vajsavat választottam, abból is a 8 mm-es méretet. A kosaramba Maros Mix Method Box került mézes változatban, amelyet a horgászat megkezdése előtt már bekevertem. Ebben a nyári melegben ehhez nem szükséges sok idő, egy bő félóra és tökéletes a Method Box. Mielőtt azonban megtömtem volna a kosarat, csak úgy üresen, természetesen horog nélkül végeztem el a távolság kimérését. Addig dobáltam és akasztottam odébb-odébb a klipszet, ameddig éppen nem dobtam be a nádba. Mikor ezt sikerült kiviteleznem már csak a zsinór megjelölése maradt hátra, amire óriási szükség van, ha nem akarunk ismét egy tortúrát egy vehemensebb hal miatt. Ezután felkerült az előke a csalival, a kosárba pedig a pellet és már repülhetett is a nád árnyékába a cucc. Szándékosan nem végzek ilyenkor alapozó etetést, ugyanis a csobogással csak elriasztanánk az ott tanyázó halakat, másrészt nincs szükség nagy etetésre, mert a halak ott vannak, nem csalogatni kell őket, hanem megfogni.


A Serie 861 és a 805 tipusú horgok egyaránt szakálnélküli kivitelek, azonban mégis különböznek egymástól


Míg a jobb oldali Serie 861 egy hosszabb szárú, klasszikus formájú kivitel,
addig a bal oldali Serie 805-ös horog egy kerek öblű rövidebb horog.


Az etetőanyagom és csalim, amely nyerő párosnak bizonyult ezúttal

A bedobás után jött a csendes várakozás, azonban tizenöt percenként frissíteni kell a kosarat, ha nincs kapás, akkor is. A második újradobás alkalmával pár percnyi várakozást követően eltekerte egy ponty a feedert, amely minden erejével a nádba akart menni, de sajnos annak ellenére, hogy milyen vehemensen küzdött, nem volt egy nagy példány a maga egy kiló tíz-húsz dekájával. A sikeren felbuzdulva ismét visszadobtam a megtöltött kosarat a nád alá, majd jöhetett a várakozás. Fontos megemlíteni, hogy a halak a part vonala mellett folyamatosan úszkálnak, így újabb és újabb példányok érkezhetnek elénk. Ezt támasztja alá az is, hogy olykor egymás után fogunk párat belőlük, majd ezután eltelhet egy óra is, mire újból érkezik valami. Ilyenkor nem szoktam feltétlenül pontos lenni, sőt, ha nagy a csend, akkor jobbra-balra is érdemes lehet próbálkozni, hátha egy hal orra elé sikerül dobni.


Ha megágyazunk a töltőformába a csalinak, akkor mélyebben fog rejtőzni a csalink a kioldódott kupacban,
így a kisebb halak csak nehezen férnek oda hozzá.


A horgászat legnagyobb hala egy bő kettes ponty személyében.


Ez azért nem a véletlen műve! Bátran horgásszunk a nádhoz közel, legyen az a túl oldalon, vagy akár a lábunk alatt!

A kisméretű Wafterekkel mindenféle és mindenféle méretű halat megfoghatunk, ezért is szeretem annyira ezt a csalit, mert sosem tudni mekkora hal lesz a következő, lehet 20 deka, de lehet, hogy tíz kiló! Ez most sem volt másként, mert két dévérkeszeg közé beékelődött ismét egy kisebb potyka, de a futószalag nem állt le, mert vegyesen ugyan, de jöttek a halak szépen sorban. Egy jó horgászat kerekedett ki egy olyan helyről, amit a legtöbb horgász nem is vesz a számításába, pedig a nád előtti szélvízen állandóan zajlik az élet.