Okosan a vízzel!
Talán nem is gondolná sok ember, hogy egy-egy etetőanyagot hányféleképpen lehet bekeverni, pedig a hozzáadott víz mennyiségének növelésével, vagy csökkentésével teljesen másként működő etetőanyagot kapunk.
A késő, de egyben kora tavaszban egy Látóképi tározóra tervezett horgászat alkalmával tettem próbára ugyanazt az etetőanyagot többféleképpen bekeverve. Az idei tavasz nagyon furára sikeredett, hiszen az enyhe tél után, március közepére a kellemes melegedés helyett, szinte a jégkorszak köszöntött be ismét hozzánk. Ekkor már-már azt hihettük, hogy vége mindennek, de azért az időjárás csak megemberelte magát és visszaállt a rendes kerékvágásba. Látóképen a tavaszi időszakban minden évben több versenyt is szoktak rendezni, köztük feeder versenyeket is, amelyeken sikerült már kiemelkedő eredményeket elérnem.
A karikakeszegek voltak ezúttal a legaktívabbak.
Itt többnyire azokkal az etetőanyagokkal lehet jobb eredményeket elérni, amelyek már vízközt is dolgoznak. Ezek a kaják sok olyan összetevőt tartalmaznak, amelyek fellibbennek a fenékről, ezzel is csalogatva a vízközt úszkáló halakat. Persze ezt a hatást az etetőanyagunk szárazabbra hagyásával tovább fokozhatjuk. Ez esetben az etetőanyagunk a vízbeérkezés után egyből bontani fog és a könnyű szemcsék vándorolnak a vízoszlop teljes egészében, ingerelve az ott tartózkodó halakat. Az így kapott etetőanyag csak annyira nedves, hogy nyomás hatására még összeáll, de egyből bont a vízben és ott nagyon attraktívan viselkedik, azonban csak kevés jut el, vagy ha el is jut, akkor kevés marad belőle egy helyen, a fenéken. A túlzásba vitt nedvesítéssel pont az ellenkezőjét érhetjük viszont el, mert a túlnedvesítéssel egy szemcse sem emelkedik fel majd a fenékről. Ezt akkor szoktam alkalmazni, amikor az a célom, hogy a fenéken tartsam a kaját és ez által a halakat is, vagy csak szimplán áramlik egy víz, ami könnyedén magával vinné a szemcséket. A túlnedvesítés hatására a szemcsék megdagadnak, és jóval nehezebbé válnak, így jobban tudnak ragaszkodni a fenékhez. A nehezebbre beállított etetőanyaggal egyébként jobb eséllyel indulhatunk a nagyobb halak, így a keszegfélék nagyobb példányai ellen is. Ez különösen a feederhorgászat esetén lehet fontos, ahol véleményem szerint sokkal többet számít az etetőanyag megfelelő állaga.
A nagy csokor pinki volt ezúttal a nyerő csali, amivel lehetett is szelektálni az apróbb egyedeket.
A mohó keszegek gyakran benyelik a horgot, ilyenkor kíméletesen horogszabadító segítségével szabadítsuk ki azt belőlük.
Gondoljunk csak bele, ha valaki úszós horgászatot folytat, akkor azt szinte minden esetben egy nagyobb beetetéssel kezdi, ami könnyen lehet egy-két kilónyi etetőanyag is egyszerre, persze mindezt egy pontba, gombócok formájában, ahol az így vastagon beteríti a feneket. Ilyenkor az odaérkező halak egy etetési szőnyegre találnak rá, amibe bele tudnak úszkálni, fürödni, csipegetni belőle, s, ha még fel is verik azt, akkor is olyan sok mennyiség van ott belőle, hogy az nem tűnik el hamar a fenékről. Ezzel ellentétben az etetőkosárral bejuttatott mennyiségek szinte alig fedik majd egymást, sőt még az is kérdéses, hogy mennyi jut le belőle egyben a fenékre?! Ez utóbbi eset azért elgondolkodtató, mert egy könnyebb, laza szerkezetű etetőanyaggal az is előfordulhat, hogy annyira szétesve jut csak le a fenékre, hogy ott már az apró szemcsék szinte el is tűnnek, de még csak véletlenül sem alkotnak egy összefüggő etetőanyag foltot a fenéken. Bízom benne, hogy megfelelően tudom éreztetni a két nedvesítés közti különbséget és annak hatásmechanizmusát a vízben. Nem mindegy tehát, hogy ugyanazt az etetőanyagot mennyire keverjük szárazra, vagy éppen nedvesre!
Markáns a különbség a kétféle keverés között!
Azt már rég megtapasztaltam én is, hogy mélyebb vízben van ennek jelentős szerepe, mert ott a nedves, ragacsos etetőanyag garantáltan lemegy a fenékre, míg a szárazra kevert társa szinte elvész mire feneket érne. Ezek tudatában kevertem be a horgászatra az etetőanyagomat, amely ez esetben 1-1 kilogramm Maros Mix Hidegvízi Dévér Speciál etetőanyagból és fél-féldoboznyi Maros Mix Dévér Speciál folyadék aromából állt. Ezen kívül kis mennyiségű édesítőszer került mindkét etetőanyagba, amolyan porcukorszerűen meghintve a száraz kaja tetejét, aztán összekeverve azokat. A két keverék tehát teljesen ugyanaz volt minden összetevőjében, azonban az egyiket szárazabbra, míg a másikat kifejezetten vizesre kevertem. Nagyon érdekes, hogy a két etetőanyagot egymás mellé téve szinte nem is gondoltam volna, hogy tulajdonképpen ugyanaz mindkettő. A döbbenetes különbség pedig használat közben következett be, mert nemcsak, hogy másként viselkednek a vízben, de máshogyan is kellett használni azokat. Míg a szárazabb etetőanyag csak nagyon kevés élőanyagot bír bevinni magával, addig a nedves verzió kifejezetten sokat tud magába fogni, mindez mellett a szárazabbat erősen a kosárba kellett tömni, addig a nedvesebbet csak éppen bele kellett tölteni és az stabilan állt a kosárban. Használat közben érdekes következtetésre jutottam azonban, ezt a kétféle keverési módot egymást kiegészítve kell használni!
Ugyanazt az etetőanyagot, azaz a Maros Mix Hidegvízi Dévér Speciál etetőanyagot kevertem be ezúttal kétféle képen.
A Maros Mix 220 ml-es folyékony aromái bőven elegendőek 3-4 kilogramm etetőanyag bekeveréséhez
A nedves, nehezebbre kevert variációval célszerű az alapozó etetést elvégezni, mert az sok élőanyagot képes magával bevinni és ott a fenéken hosszú időn keresztül meg is marad, jó hátországul szolgálva az etetésünknek. Ezután a másik variációval pedig a stabil etetést kell meghorgászni, mert a könnyű etetőanyaggal könnyedén be tudjuk csapni az ott úszkáló halakat. Sőt, ha ezzel a könnyen bontó etetőanyaggal körbehorgásszuk az etetésünket, akkor nem teszünk kárt benne, de ilyenkor ne tegyünk bele semmilyen élőt, ami ott is tartaná a halakat.
Bónuszhal a horgon!
Szép zsákmány volt a próbálkozásom gyümölcse!
Érdemes tehát ilyen mélységekben próbálkozni, kísérletezni az etetőanyagokkal, ami által újabb és eredményesebb technikákra, etetési stratégiákra jöhetünk rá. A Látóképi tározón jól működött ez a taktika, ahol szépen gyűltek a keszegek egymás után. Persze nem mindig sikersztori a próbálgatás, van, hogy zsákutcába futunk, de ilyenkor nem szabad feladni, főleg most, hiszen nyakunkon a szezon!
